
Az eredmény szerint a megkérdezettek többsége számára az említett fogalmak egymással keverednek, nem tudják szétválasztani a funkciókat, nem ismerik az eszköztárakat, nem tudják, mire használhatnák. Nem tudják elképzelni sem, hogy milyen előnyöket jelentene a vállalkozásuk számára, ha használnák ezeket az eszközöket.
A kutatásban résztvevő cégek árbevétele 150 és 300 millió forintos, a cégek 60 százaléka szolgáltató, 30 százaléka kereskedő és 10 százaléka termelő. A megkeresett 100 cégből csak 3 alkalmaz képzett marketingest főállásban, és 5 cégnek van szerződése külső marketing tanácsadóval.
- Érdekes felvetés, és egy kutatás is foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy azért nincs stratégia, mert nem akarnak fejlődni a cégek, vagy azért nem fejlődnek, mert nincs stratégiájuk. A kutatás eredménye az utóbbit igazolta, sajnos, vagy éppen ez a jó, végre lehet rajta változtatni, mert tudjuk a hiba okát.
A nem multi cégek számára a taktikai jellegű piackutatások adnak értéket. A taktikai piackutatáson elsősorban azokat a kutatásokat értjük, melyek egy-egy konkrét marketingprobléma megoldására koncentrálnak, általában kisebb mintán történik a kutatás (kvantitatívnál 100-500 fő, kvalitatívnál 1-4 fókuszcsoport vagy 5-10 mélyinterjú).
Azért jó ez a fajta kutatás, mert a kis minta miatt mind az előkészület, mind a lebonyolítás és a kiértékelés viszonylag gyorsan elvégezhető, 2-3 hét alatt már eredményt láthat a cégvezetés. Azért fontos, mert így gyorsabban lehet stratégiai döntést hozni, végül is ezért készül a kutatás!
Mivel a piaci helyzet még mindig nem rendeződött, 2010. első negyedévében a kiskereskedelemi forgalom a legújabb GFK kutatás szerint 2004-es szintre esett vissza.
Éppen ezért most még inkább - mondhatni életbevágóan fontos -, hogy a kereskedő, termelő és szolgáltató cégek feltárják a fogyasztóik szokásait, azt, hogy milyen termékeket, márkákat és szolgáltatásokat részesítenek előnybe. Most és igazából mindenkor, mert a fogyasztói szokások, trendek rendre változnak, amellyekkel mindig tisztában kell lennie a cégvezetésnek, ha jelen van, és hosszútávon jelen is akar maradni a piacon a cég.
A vállalati marketing eredményes alkalmazásához a piacról, az ott lejátszódó eseményekről folyamatos és részletes informálódásra van szükség, enélkül nincs miről beszélni!
Az információkat egyrészt szelektálni kell, kiválasztva belőlük a vállalati marketing számára lényegeseket, majd ezeket értékelni, a vezetés számára felhasználásra alkalmassá kell tenni.
Talán éppen ezek miatt nincs a marketing előtérben, és amíg nem kerül közelükbe olyan szakember, aki ezt elvégezze, használható értékét bemutassa a számukra. Addig azon kevesek fognak előre jutni, akik élnek a marketinggel!
Jó lenne megnézni, hogy a multik mitől lettek multik, a marketing mennyire volt lényeges ebben a fejlődésben. Vajon miért hisszük, még mindig, hogy a ránk nem vonatkozik a marketing 22 vastörvénye, mert ugye a törvény nem tudása nem mentesít a következményektől, és nem oldozz fel a felelősség alól!
A piackutatás nem úri huncutság
A piackutatás a vállalati marketingtevékenység információs bázisa, olyan komplex vizsgálat, amelynek célja, hogy a mindenkori konkrét termékre vagy szolgáltatásokra vonatkozóan választ kapjon.
- Általános piaci helyzet: melyek a piac főbb jellemzői, tendenciái, múltja, jelene, jövője, milyen a piacpotenciál, piaci részesedés
- Keresleti helyzet: szükséglet, motiváció, igénykutatás, fogyasztói magatartáskutatás
- Beszerzési lehetőségek: termékkínálat, kapcsolódó szolgáltatások
- Kínálati helyzet: a kínálat teljes fogalomrendszeréhez tartozó információkat gyűjti, rendszerezi és hasonlítja össze korábbi önmagával, a szakma adataival, a konkurencia hasonló jellegű mutatóival.
A marketingkutatás alkalmazott piackutatás, azaz a piackutatás módszereinek felhasználása annak érdekében, hogy a termékkel, árakkal, piaci csatornával, az eladás, értékesítés helyével, a marketingkommunikációval, az emberi tényezőkkel stb. kapcsolatosan hozandó döntéseknél elegendő információval rendelkezzünk.
A pontos információkat csakis így szerezhetjük meg, ez jelenti a valódi értékét az interaktív, személyes telefonos kérdőíves piackutatásnak. Nem beszélve arról a hozzáadott értékről, hogy a kérdések kapcsán információt adunk át és érdeklődést generálunk a cég, a termék, illetve a szolgáltatás iránt. Továbbá sok személyes adattal, információval rendelkezünk a válaszadókról, amely igen lényeges a célcsoport megtalálása, igényeinek pontos feltárása érdekében.
A telefonos piackutatás lehetővé teszi, hogy megismerjük leendő és/vagy meglévő ügyfeleink gondolkodásmódját, érzéseit, az adott termékről kialakult belső képet, amely minden fogyasztónál más és más, és amelyet telefonos megkérdezés alkalmával általában szívesen és részletesen kifejtenek.
Azok az általában elfoglalt emberek, akik nem szánnának időt egy kérdőív személyesen történő kitöltésére, a kérdéseket tartalmazó e-mailekre sem válaszolnak, nagyobb hajlandóságot mutatnak a telefonon történő válaszadásra.
Általános tapasztalat, hogy a telefonos kérdőívek esetében az elért célszemélyek válaszadói hajlandósága átlagosan 53%.
A megszólított leendő ügyfelek a vágyaikról, kívánságaikról beszélnek, míg a meglévő ügyfelek a konkrét elvárásaikat, igényeiket fogalmazzák meg. Mindkét célcsoport lojalitása nagymértékben növekszik a megkérdezések nyomán, mert az ügyfél is értéket adott a cég számára, idejét és a véleményét, gondolatát ajándékozta a cégnek, és így már „közös üggyé” vált a kommunikáció sikere.
A szakmai szempontok alapján, szakszerűen elvégzett piackutatás haszna egyértelmű, a befektetett pénz, egyetlen kampány alatt megtérül.
Egyik munkánk során, egy vidéki cégnek dolgoztunk, cég profilja felnőttképzés, oktatás. Az egyik vezető hallott már a piackutatásról, sok-sok közös beszélgetés eredményeképpen kialakult egyfajta marketing terv arra nézve, hogy hogyan lehetne ügyfeleket szerezni, egyáltalán megtudni, hogy a cégeknek milyen oktatásra, és mikor lenne szükségük, és milyen segítségre lenne szükségük az esetlegese pályázatokhoz.
Megbeszéltük, hogy piackutatást fogunk elvégezni egy 3-500 adattal, 12 kérdésből álló, elágazásos kérdőívvel. A kutatásnak több célja is volt, komplex kérdőív felvétele volt (kínálati, keresleti és piaci). A kérdőív felvétele kapcsán elértük, hogy a cég tevékenységére irányítottuk a figyelmet. A cég eddigi reklámjának ismertségéről gyűjtöttünk információ. Ennek alapján pozícionálni lehet a következő megjelenéseket. Átfogó igényfelmérést is végeztünk adott képzési területekre, egyedi igények is megjelentek, amely nagyon jó, szinte azonnali ajánlati lehetőség. A kutatás eredményeképpen 3 konkrétan érdeklődő céggel beindult 4 tanfolyamuk, és a többi érdeklődő céget is előjegyzésbe vették. Immár ajánlásokat is kapnak, jó hírüket keltik város szerte a megelégedett ügyfelek.
Ugye könnyen belátható, hogy a borsosnak tűnő 2-300.000 Ft-os befektetés a piackutatásba tényleg megtérül. Nincs árfolyam kockázat, nincs amortizáció, van viszont munka vele, mert a kérdésekre válaszokat kapunk, és így azonnal dolgozni tudunk, a bevételért, a profitért.
Ha nem kérdezünk, nem tudunk meg semmit, mert amit mi feltételezünk, azt csak mi gondoljuk, de nem mi vagyunk a legjobb vevőink saját magunknak! Miért nem kérdezzük meg azokat, akik bennünket választottak? Akkor könnyebben szólíthatjuk meg azokat, akik még nem ismernek minket, csak másokat.
Az új ügyfél úgy keletkezik, hogy elhagyja az előző partnerét, mert minket választ, vagy nem volt még senkinél, és mi vagyunk a próba. A konkurencia úgy hívja majd, hogy elveszett, elcsábított ügyfél, vagy pedig a lehetőség az átcsábításra, potenciális ügyfele a mi ügyfelünk! Mi úgy hívjuk a hozzánk először betérő ügyfelet, hogy új ügyfél, és most már azt is tudjuk, hogy nagyon kell vigyázni rá, mert könnyen elveszthetjük!
Sokkal drágább egy új ügyfél megszerzése, mint a meglévő ügyfél megtartása! Aki ezt megérti, az azzal is tisztában van, hogy az ügyfelek igényének megismerése, azaz piackutatás nélkül nem megy!
"Általában az az ember jut a legmesszebb, aki hajlandó merni és csinálni. Egy óvatos hajó soha nem jut messze a parttól."
Dale Carnegie

0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése