Állást keresőknek az álláskeresés rejtelmeiről

"Most nem tudok beszélni, visszahívna úgy kábé fél óra múlva? Köszike!” – mondta egy álláskereső a minap, amikor telefonon hívtam egy állás kapcsán, mert az önéletrajza alapján kíváncsi voltam rá. A telefonbeszélgetés után már nem voltam, és egyértelmű, hogy nem is kerestem „fél óra” múlva. Miért? Mert nekem volt egy halom önéletrajzom, akik lehetőséget jelentettek ahhoz, hogy megtaláljam a megbízómnak megfelelő jelöltet, lehet, hogy neki is volt sok lehetősége, de ebből egy biztosan elúszott a számára.

Az a jelölt, aki nincs tisztában azzal, hogy nem ő diktálja a feltételeket egy álláskeresés kapcsán, nem csak nekem, de másnak sem fog megfelelni. Egy idő múlva a sok elutasítás után talán, felteszi önmagának a kérdést, hogy hogyan jutott el idáig, akkor bízom benne, hogy először is önmaga viselkedésében keresi a választ. Azoknak, akik még nem jutottak el idáig sem, vagy már közelítenek a kétségbeesés állapotához, nekik szeretnék segíteni, mint kiválasztással foglalkozó szakember.

Az év elején tartottam egy előadást az álláskeresést fontolgató GYES-en lévő kismamáknak, és erről írtam már korábban „A gyereket beírjuk vagy ne írjuk be az önéletrajzba”  címmel.  

Egy Workshop keretében – „Döntés Napja!” műhelymunka keretében álláskeresési praktikákat vettük végig, többek között, hogy hogyan olvassák az álláspályázatot, milyen munkához, milyen önéletrajzot válasszanak, és hogyan írják meg azt a bizonyos motivációs levelet. Arról is beszéltünk, hogy hogyan kell viselkedni ahhoz, hogy a telefonos, vagy a személyes állásinterjú sikeres legyen. Mindezt azért tudtam megtenni, mert a munkaadói szempontokról, HR szakemberek kiválasztási módszereiről is beszéltem, ahogy arról írtam is a „Munkaerő kiválasztás dinamikusan” cikkben.

Azonban időközben az újabb kiválasztási megbízások ismét megerősítettek abban, hogy van bőven mit tenni az álláskeresők támogatásában, mert sokan már-már „mérgesek”, amikor valaki megszólítja őket elküldött önéletrajzuk, motivációs levelük alapján „mert már nem hiszi, hogy komolyak az állásajánlatok”. Persze olyan jelentkező is akad, aki egyáltalán nem veszi fel a telefont, és az email címe sem működik már, mire eljutunk odáig, hogy feldolgozzuk az önéletrajzokat és talán van annyira releváns, hogy érdeklődnénk felőle. Ezek és még sok más, mind olyan súlyos hiba, amelyek igencsak rontják az álláskeresők esélyét arra, hogy legalább egy telefonos hívást vagy egy első találkozásra, egy teszt kitöltésre esélyt kapjon.

Nézzük sorba, mi az amire érdemes figyelni az álláskeresőknek, azaz mi a teendő, hogyan tovább? 

Önmaga aktuális helyzete

Nem mindegy, hogy valaki hogyan, milyen "státuszból" keres állást. Még állásban van-e, vagy már regisztrált munkanélküli, vagy netán már régóta keres állást, és semmilyen ellátásban nem részesül már. Ugyanis minél nagyobb az állásba kerüléshez a külső és belső kényszer, annál "kétségbeesettebb" lesz az önéletrajz vagy a motivációs levél megfogalmazása. És fordítva is igaz, minél inkább kisebb a nyomás, a kényszer arra, hogy állást találjon – mert még meg van a biztos állása, lehet, hogy nem is akarja komolyan, csak kicsit meg akarja nézni, „mit ér ma  a piacon” – így ehhez képest meglehetősen felülről kezeli az esetleges megkereséseket. Úgy érzi van ideje, „válogathat” kedves szerint.

Íme az álláskeresők 6 pontja!

1. Mit akarok, mit nem akarok, mit tudok, mit nem tudok?

Legelőször is önmagunk elvárásaival, képességeivel, lehetőségeinkkel, és aktuális kompetenciáinkkal kell tisztában lennünk.

• GYES-en lévő kismamaként megváltozott értékrenddel, elvárásokkal kell szembe néznünk, valamint  a családi kapcsolataink összefüggésében megváltozott ön- és családi igényekkel és felelősséggel.
• Fiatal munkavállalóként, első munkahelyet kereső, frissen végzett álláskeresőként – netán diákhitellel terhelten -, megint csak van egyfajta kényszer, de talán még ennél is nagyobb bizonyítási vágy, az újfajta kihívások iránti „éhség”. Néha a „bizonyítási vágy” párosul pár dolog kizárásával, mint pl. ingyenes gyakornoki munka, vagy bizonyos fizetési minimum meghatározása. 
• Idősebb munkavállalónak, adott végzettségével már nem talál megfelelő állásajánlatot, de nem tudja milyen irányba képezze tovább magát. 
• Elképzelhető olyan állapot, amely lehetetlenné teszi az addigi munka elvégzését, és valami új területet kellene megtalálnia, ráadásul speciális igényekkel (pl. hallókészülék, sok dioptriás szemüveg, járógép, fűző.)

Jól látható tehát, hogy a pályaválasztás nem egy életre szóló választás, hanem egy irányvonal amely úgy változik, hogy az  életpályánk alakul.

Azonban ahhoz, hogy merre is induljunk el, ehhez először is tisztáznunk kell, hogy jelenleg éppen mit csinálunk most, nem árt, ha tudatosítjuk magunkat jelen állapotunk elégedettségi szintjével is.  Majd azt kell számba vennünk, hogy ezelőtt mivel foglalkoztunk és ahhoz milyen a jelenlegi tudásunk. Majd azt kell megvizsgálnunk mi az amit szeretünk csinálni és ehhez milyen a tudásunk aktuális szintje. Természetesen azzal is pontosan tisztában kell lennünk, hogy mi az, amit biztosan nem akarunk csinálni, de ettől függetlenül jó, ha tudjuk ehhez milyen minőségű, szintű a tudásunk. (Pl. korábban banki ügyintézőként dolgoztunk, de már nagyon nem szeretnénk ezzel foglalkozni és a tudásunk is pl. 6 év kihagyás után szinte behozhatatlannak tűnik.) Ennek alapján pedig már viszonylag egyszerű lesz arra válaszolni, hogy mi az,  amivel foglalkozni szeretnénk, és ehhez valójában milyen a tudásunk, képességünk, készségünk.

A Pályaorientációs tesztünk ahhoz nyújt segítséget, hogy választ kapjunk, de legalábbis iránymutatást arra nézve, hogy jelenlegi érdeklődésüknek, képességüknek milyen típusú munkakör felel meg a legjobban.

A pályaorientációs teszt persze nem sorol fel több ezer foglalkozást, hivatást, de erre nincs is szükség, hiszen nem a konkrét foglalkozás megtalálása a cél.  A fő irányok, a fő területek - és azok alapvető dimenziói – mentén segítenek nagy vonalakban elhelyezni a válaszadó készségeit, hajlamait, érdeklődését a hivatások nagy csoportjai között. 

A pályaorientáció nem egy egyszeri esemény, hanem egy folyamat és, mint minden tájékozódó jellegű folyamat a megfelelő döntést készíti elő, melyhez hathatós segítséget nyújt a Pályaorientációs teszt grafikonos ábrája és természetesen a hozzá tartozó szóbeli elemzésem is.

2. Önéletrajz, motivációs levél írása

Innentől már lehet azzal foglalkozni, hogy milyen legyen a pályázó „névjegye”, „személyes képe” az önéletrajz, és milyen az értékrendjét, gondolkodásmódját feltáró motivációs levél.

A jó önéletrajz fő célja az, hogy felkeltse a leendő munkaadó érdeklődését annak érdekében, hogy személyesen is akarjon találkozni a munkavállalóval. Ezért feltétlenül ki kell tűnnie a többi közül, az önéletrajz ugyanis az első jelzés a vállalat, vagy a tanácsadó cég felé, hogy a jelentkező érdekes és megismerésre méltó személyiség. Ez azonban nem elsősorban a külsőségeket jelenti, hanem a színvonalas beltartalom és az ízléses külső megjelenés megfelelő arányára. 

Motivációs levelet azonban nem célszerű előre megírni teljes részletességében, konkrétan megcélzott álláslehetőség nélkül.

3. Hirdetések, állásajánlatok keresése

Fontos tudnunk, hogy 2012-ben 70.000 üres álláshely volt hazánkban és június hónap végéig 35.000 maradt betöltetlen. Ehhez képest 2012. június hónapban több mint 524 ezer álláskeresőt tartottak nyilván.

Az állásajánlatokat közvetlenül meghirdethetik a munkaadók, de munkaközvetítők, álláskeresők toborzására szakosodott szervezetek, „fejvadászok”, azok után, hogy belső körben nem találtak az adott pozícióra megfelelő személyt. 

Érdemes jó alaposan tanulmányozni az álláshirdetéseket, jelentkezési határidő csak az egyik lényeges pont. Értelmezni kell tudni, hogy melyek az elvárások és melyek azok a képességek, készségek amelyek egy adott álláshirdetésben alapkövetelmények, vagyis „előnyt” jelentenek. Továbbá a munkakör leírását is összhangba kell hozni az elvárásokkal, követelményekkel, mert sok feltétel itt lehet „elbújva”.

Minden állásajánlatra való jelentkezés esetében az önéletrajzot is, de legjobban a motivációs levelet célszerű a „hirdetés elvárásaihoz” alakítani.

Nagyon fontos, ha emailban küldjük el az önéletrajzot és a motivációs levelet, fontos, hogy a fájlok elnevezésére is ügyeljünk. Nagyon negatív lehet még az email kinyitása előtt, ha valaki „magyar1” elnevezéssel küldi el az önéletrajzot és főképpen, ha az email címe pl. „plazacica” vagy „hakapecimaki”. 

4. Az interjú

A kiválasztás folyamatában – ha az önéletrajzunk alapján arra érdemesnek tartanak -, először telefonon érdeklődnek a munkaadók, vagy a kiválasztással megbízott szakemberek.

A telefonos interjú számos buktatót rejt magában az egyszeri munkavállaló számára. Önmagában egy szűrés, és ilyenkor pl. egy „eltitkolt” gyermek az önéletrajzban, de a háttérből felsíró gyerekhang alapján hamar kellemetlen kérdéssé tud válni, az amúgy nem diszkriminálható tény, a gyermek. A telefonhíváskor a „nem jó” bemutatkozásunkkal éppen úgy "elvághatjuk" magunkat a további esélytől, mint egy rossz személyes bemutatkozással, úgyhogy mindenképpen számítsunk a telefonos szűrésre, ha beadtuk a jelentkezésüket valahová.

A személyes interjú lehetősége mindenképpen pozitív, azt jelzi „versenyben vagyunk”! De sosem vagyunk "egyedül versenyben", ezt viszont nem szabad elfelejtenünk. Fontos, hogy készüljünk fel a cégből, ismerjük meg a honlapját, pontosan legyünk tisztában a megpályázott munkakörrel, a vállalaton belüli kapcsolatrendszerrel, szervezeti egységekkel, azok feladatával, működésével. Legyünk felkészülve a várható kérdésekre, és nekünk is legyenek kérdéseink. 

Az öltözék természetesen illeszkedjen a személyes interjú súlyához megfelelően, se túl kihívó, se túl slampos se legyen. A pontos érkezés pedig alapvető, a "közlekedési dugó" nem igazán jó kifogás, sőt, azt kell mondani, nincs jó kifogás erre az esetre. 

Egészen más a helyzet, ha először teszteket kell kitölteni, és ennek alapján hívják be az ott megfelelt jelölteket, és akkor is, ha pl. a kiválasztás pszichológusokból, kiválasztással foglalkozó szakemberekből, adott cég csoport-középvezetőiből  álló csoport megfigyelése közepette szituációs feladatok megoldása alapján zajlik a kiválasztás. A szakemberek a jelölt viselkedésből, reakciókból igyekeznek arra következtetni a szakemberek, hogy hogyan boldogulna a jelölt abban a bizonyos munkakörben. (Magyarul  értékelő központ, a  kiválasztással foglalkozók  assessment centernek (AC) hívják, és jellemző nagy multinacionális szervezetek élnek vele.) Ebben az esetben hónapokig is tarthat a kiválasztás, több körös szinten. 

5. Az után követés

Nyugati országokban természetes, de mára már hazánkban is egyre elterjedtebb nem csak a külföldi tulajdonú vállalatok - hanem a magyar vállalkozások HR osztályvezetői, kiválasztással foglalkozó - munkatársainak a munkavállaló egy köszönőlevelet küld el a személyes találkozás után.

A köszönő levél a személyes interjú után az utolsó lehetőség arra, hogy megkülönböztessük magunkat mindazoktól, akikkel együtt ugyanarra a pozícióra pályáztunk. Érdemes a személyes találkozást követően elküldeni a levelünket, hanem is azonnal, de 3 napon belül mindenképpen

6. A kudarc tűrése

Tiszában kell lennünk azzal, hogy egy meghirdetett álláshelyre akár 150-300 önéletrajz is érkezhet.

Sajnos valóban kevés munkaadó vállalja fel a "nem megfeleltek" értesítését, így jó esetben csak az idő múlásával gondolhatja egy jelölt, hogy talán nem sikerült az érdeklődést felkelteni irányába, mert, hogy még 2- 4 hét elteltével sem jelentkezett senki az adott álláshellyel kapcsolatban.

Fontos a tudatos tervezés, a megfelelő után követés, és persze a családi, baráti kapcsolatok ápolása, karbantartása. 

Érdemes elemezni egy-egy állás interjút utólag, újra átgondolni, belső képekben levetíteni, hogy mit csináltunk és milyen reakciókat váltottunk ki, majd újra játsszuk el fejben, miközben mást csinálunk és azt „próbálgatjuk” vajon erre mi lenne a másik fél reakciója. Ezek a képekben való újra átgondolások, fejben lejátszott szituációk sokat fognak segíteni majd egy új helyzetben, könnyebben, gyorsabban reagálunk majd, és nem lepődünk meg a kapott válasz reakciókon sem, és így összességében kevésbé leszünk feszültek. Már-már rutinos álláskeresők leszünk, amely akár olyan magabiztosságot is kölcsönözhet, hogy ennek alapján könnyebben megkapjuk álmaink állását.

A 7. pont a meglepetés!

Készítettem egy háttér anyagot segítségképpen az álláskeresőknek „Az álláskeresés rejtelmei” címmel. Ebben konkrét segítséget adok az álláskeresés mind a 6 pontjához, részletesen foglalkozom az önéletrajzírás, vagy éppen a sokak számára nehezen megfogható motivációs levél elkészítésével. Ennek megszerzése nem kerül pénzbe, mindössze egy valós email címbe.

Ide kattintva máris kitöltheti a regisztrációs oldalt,
és egy megerősítő email után megkapja a levelünket, melyben egy linkre kattintva letöltheti - PDF formátumban - az „Álláskeresés rejtelmei” álláskeresőknek készített szakmai anyagunkat.

Tovább is van még: karrier coaching programunk 
egyedi támogatást nyújt az álláskeresés, az önmagára találás útvesztőiben! 

„A kitartás az a tulajdonság, amely képessé tesz arra, hogy felálljunk, ha a földre kerülünk, egy ideiglenes kudarc ellenére is tovább haladjunk a célunk felé. Ez a tulajdonság ad bátorságot és erőt, hogy tovább próbálkozzunk minden akadály ellenére is.”

Napoleon Hill